We are all nothing in this world.

Egyszer minden ember megleli a boldogságát ebben a világban, csak túl kell élni mindazt ami az életben várrá, de nem biztos, hogy sikerülni megélni boldogságát, bármi közbejöhet, egy halál, egy elmúlatlan szerelem.. Én is nagyon szeretek valakit de kitudja, hogy mellette megfogom találni azt az állandó boldogságot amit talán az élet szánt nekem is egyszer egy szép napon, eddig mindent segített átvészelni.De állandóan én se tudom elviselni azt a terhet ami lesúlyt. Egy nap kitudja talán én is úgy végzem ahogy akárki más ebben a világban, minden esetre én nem tudom, de ameddig ez a valaki mellettem áll úgy érzem elég erős vagyok mindahhoz ami következik. Senki sem a maga erejéből erős, hanem attól erős, mert szeretet kap és küzd a szeretteiért. Én mindig is arról álmodoztam, hogy kitudja talán én is egy vagyok azon kiválasztottak közül akit megfigyelésre küldtek a földre, és végül itt maradtak egy életre vagy azért mert megtalálta azt a boldogságot amiről nem álmodhatnak azok akik ott vannak ahonnan én jöttem, de mindig úgy éreztem mintha nem evilági lennék. Mindig olyan álmaim voltak, hogy egy bukott angyal vagyok, számüztek onnan ahová valójában tartozok és a föld a börtönöm.Hmm.. Elég nevetségesnek hangzik tudom, de mégis olyan valóságosnak tüntek ezek az álmok. Nevetséges mikről tud álmodni egy kis butus ifjonc, de mégis kitudja mi is az igazság valójában. Senki sem tudja bebizonyítani azt a tényt, hogy ne léteznének másvilági lények, akár angyalok, akár démonok.Álmaimban egy rég elbukott angyal vagyok, akit azért számüztek, mert tisztavérű lény hanem csak félvér, és féltették a világukat. Hmm.. micsoda butaság, mikről nem tudok álmodni, nevetséges.
De mégis úgyérzem mindez valóság és nem csak egy álom, kisért az a múltam amiről én titkon nem tudok. Nem bizonyított tény, hogy amikről álmodunk nem a régelmúlt valóság, illetve a közelgő jövő, mert az álmok valóra válhatnak.

Olyan rossz érzés mikor az ember pont azzal veszik össze akit a legjobban szeret, és utána kitudja milesz vagy folytatódik mindaz mi elkezdődött vagy feladják ott helyben és elfelejtik mindazt ami történt. Az ember elméjéből nem lehet törölni emlékeket, szimplán nem gondolni lehet rá tudom ez a mondat elég furcsán hangzott de így van. Az emberek emlékeit nem lehet elvenni, mert azaz ő emlékük az teszi azzá őket ami, egy ember attól valaki mert vannak emlékei amikből tanulhat, amiket felidézhet egyszer. S mikor felidézi mindazt mi egykoron volt vagy nevet azokkal együtt kikkel bolondozott egykor, vagy csak néz visszaemlékszik és könnybe lábad a szeme, mert tudja, hogy akkor nagyon boldog volt de jött egy buta vita és mindez a szeretet elmúlt akár baráti, akár szerelmi. Az ember azthiszi, hogy mindez rossz érzés, de nem az, örülnie kéne, hogy ismert valójában olyan fantasztikus embereket is, de lecsapott egy villám és a szemvillánasra eltünt ez a fellegvár. Az élet már csak ilyen, sok ilyen eset van, de talán évekmúltán mindez megismétlődik akár jobban, akár rosszabbul. Kiszámíthatatlan mindez. De nem is tudom én is ismét beleesetem ebbe a hibába és olyan rossz érzés, mert van, hogy az sért meg akit a legjobban szeretsz, van hogy te sérted meg azt akit a legjobban szeretsz. Az emberek többsége általában akkor fakad sírva mikor egyedül van, ki azért mert nem akarja gyengének mutatni magát, ki azért mert a büszkesége forog kockán. Én is ilyen vagyok visszafogom csakhogy más ne legyen szomorú amiatt mert én az vagyok. Olyan jó érzés lenne, ha lenne egy olyas valaki aki mindig törődik azzal akit szeret és ez viszont így van, de mindez csak egy szép álom. Egy olyan személy aki mindig megölel ha baj van, letörli a könnyeit ha sírna, és mindig azt mondaná neki, hogy "szeretlek" ez legyen akár párkapcsolatban akár barátságban, mindkettőben lehetséges. Az esetek többségében egy barátság fontosabb mint egy szerelem, de ez nem minden esetben igaz, egykoron én is bele estem ebbe a hibába, de sajnos az nem a 95%a volt az eseteknek hanem a maradék 5%ba tartozott. De olyan jó érzés lenne ha valaki mindig a másik mögött állna és segítene neki, persze viták mindenhol előfordulnak, mert ez teljesen természetes, de késöbb rájön az ember, hogy mit tett, de általában utólag gondolkodik el, hogy valójában felesleges volt és ez által kockára teszi mindazt ami elkezdődött és kitudja lehet, hogy pont akkor éppen vége, vagy megbocsájtanak egymásnak és minden megy ugyanúgy.

"Gone Forever"

Don't know what's going on
Don't know what went wrong
Feels like a hundred years I
Still can't believe you're gone
So I'll stay up all night
With these bloodshot eyes
While these walls surround me with the story of our life

I feel so much better
Now that you're gone forever
I tell myself that I don't miss you at all
I'm not lying, denying that I feel so much better now
That you're gone forever

Now things are coming clear
And I don't need you here
And in this world around me
I'm glad you disappeared
So I'll stay out all night
Get drunk and fuckin' fight
Until the morning comes I'll
Forget about our life

I feel so much better
Now that you're gone forever
I tell myself that I don't miss you at all
I'm not lying, denying that I feel so much better now
That you're gone forever

First time you screamed at me
I should have made you leave
I should have known it could be so much better
I hope you're missing me
I hope I've made you see
That I'm gone forever

And now it's coming clear
That I don't need you here
And in this world around me
I'm glad you disappeared

I feel so much better
Now that you're gone forever
I tell myself that I don't miss you at all
I'm not lying, denying that I feel so much better now
That you're gone forever
And now you're gone forever
And now you're gone forever

Az ember valójában csak addig küzd, addig érdekli valami/valaki ameddig azt a valamit/valakit el nem éri, miután mindez sikeres volt utána már keres új célokat és szinte semmibe veszi mindazt amiért egykor küzdött. Az emberi felfogás olykor érthetetlen tud lenni. De mégis van ilyen, ezuttal történetem ott kezdődik, hogy van egy kislány aki éveken át érdeklődött egy fiú iránt, de soe tudott közel férkőzni hozzá. Mindig csak leste ablakából mit csinál mivelott lakott az utcába és elégsűrűn volt kint az utcába, de a lány nem mert kimenni, mert valójában félt közeledni és úgy gondolta, hogy egy ilyen fiú mint ő akit kiszemelt magának, biztos nem barátkozna egy olyan kis zárkózot kislánnyal amilyen ő. Ez edig mind szép és jó, ám később egy nap mikor betöltötte a 17. élet évét egy kész nővé érett szinte, meglátta a fiú és odament ismerkedni vele. Megismerkedtek, teltek-múltak a hónapok és egyre többet voltak együtt, szinte mindenhová együtt mentek. Valóra vált a leány álma miről éveken át álmodozott. Fiú is boldog volt, mert végre talált olyan embert akivel mindenben szótért és mindezt elmondta a lánynak. Végül a végén együttvoltak pár hónapig de a lány egyre jobban hanyagolta a fiút amitől a fiú mély depresszióba esett, mert attól függetlenül, hogy mindenben szótért vele ugyan olyan ember mint a többi. Lány elérte a célját és innentől nem tudta élvezni a dolgot, megismerte a fiút, megkapta mindazt amire vágyott, de ő olyan fajta ember aki ha eléri célját új célokat tűz ki maga elé, a fiú pedig ragaszkodó típus. Az emberiség kiszámíthatatlan, sose tudni ki milyen valójában, mert egyből nem tudja mindegyik arcát megmutatni időkérdése mindez. Szörnyű milyen tud lenni az ember, rossz érzés mikor megismerjük azt aki a hátunk mögött annyira akart minket és mikor megkap semmivé válik mind az a szeretet, mind az a románc mi egykoron volt. De sajnos ez ellen az ember nem tud mit tenni. Ez is az élethez tartozik, hol szerencséje van egy embernek hol pórul jár.Kiszámíthatatlan mindez.

Azthiszem én ismét ebbe a csapdába estem.. Úgyérzem... Az élet már csak ilyen ki szerencsés, kinek félre sikerülnek dolgok.

Elveszik minden, eltűnik csak úgy. Minden mi egykoron volt semmivé válik, egy barátság.. egy szerelem.. egy szeretet.. Egy hazugság mind. Földre szállt egy angyal kinek léte a jó, minden csak tökéletes, semmi más, s semmi több. Leszállt eme bolygóra, hogy lássa milyen tökéletes itt is minden, de nem tudta, hogy elmélete egy hatalmas hazugság. Beleolvadt az ifjoncok környezetébe, hogy megleshesse, hogy mily tökéletes is ezen a bolygon minden akárcsak ott ahonnan ő jött. Teltek múltak a hetek hónapok, s egyre jobban megtapasztalta, hogy eme földön megbízhatatlanok és gusztustalanok az emberek. Kiket ismer s szeret védő hatalma hat felettük, kik keresztbe tettek neki, tudta az élet, hogy mi lesz a vége, nem hatott rá védőszent hatása.Kiktől eltávolodott, s kik eltávolodtak tőle védőszent hatása szép sorjában elmúlt, egyre több galibába kerültek. Kihinné, hogy ennyit ér mindez? Semmi az egész.. minden elmúlik s semmivé válik, minden csak egy hazugság. Életünk egy álom, mit mi kreálunk, mi álmodunk. Kinek milyen, ki hogy fogja fel, ezaz angyal elöszőr azt hitte, hogy minden szép és jó, de hatalmas csalódott s immár megbízhatatlannak tartja az emberiséget. Szép lassan barátai mind becsapták egy ember kivételével, de az angyal tőle is elfordult mert azthitte ő is ugyan olyan mint többi, félt, megijedt, összetört.Mikor ezaz angyal teljesen egyedül volt, odament hozzá azaz egyetlen ember aki sose törte össze, sose kellett benne csalódni s próbálta megvigasztalni, de a kis angyalt félt tőle, teljesen meg volt rémúlve, de oda nem tudott visszatérni honnan jött, mert a története nem teljes valójában számüzték, de nem bánta meg mert azthitte, hogy ettől függetlenül tökéletes élete folytatódik a földön, de tévedett, hatalmas csalódás érte, s nem tudta mitévő legyen. De mindgvégig tudta nélkül ott volt mögötte azaz 1 ember aki segíteni akart neki s beakarta bizonyítani, hogy benne sose fog csalódni még akkor sem ha voltak vitáik. Sose vette észre, hogy van mögötte valaki teltek múltak a napok..hetek..hónapok.. és a kis angyal egyre csak zákozottabb lett, s az ki mögötte volt mindvégig egyszer csak eltünt és pár hónap múltán visszatért, de mire visszatért túl késő volt, hogy segítsen rajta a kis angyal már nem volt sehol, eltünt, s bukott angyalként emlegetik mai nap. Szomorú, hogy vannak pillanatok mikor túl késő, de az élet már csak ilyen, ezen nem tudunk változtatni, mi egykoron volt, mindig elmúlik.. De kis angyalkánk hagyott egy kis üzenetet, mert valójában tudta, hogy végig volt mögötte valaki, csak szimplán félt benne is bízni, s ott hagyott egy üzenetet, hol régen-régen mindig játszottak, s megköszönte neki mindazt mit háta mögött érte tett, s jóságos volt hozzá míg ott lehetett.Az illető mai napig kijár oda s egy szál liliomot mindig otthagy egy emlék ként és megemlékezésként.Érdekes módon ez a szál liliom 2 nap után mindig eltűnik, talán van valaki aki nem szerette s eltapossa mások érzseit azzal, hogy eltünteti onnan a liliomot? Vagy netán az a kisangyal valahol még mindigg ot van s gyűjti a liliomokat, miket attól kap ki földi léte alatt mindig mellette állt? Hát ezt már sosem tudjuk meg.

Az összesomlás széle mi kerülget.. Mások örömüket lelik abban, hogy tönkre tegyenek másokat.. Miért?! Miért jó ez másnak?! Ha neki rossz másnak is feltétlen rossznak kell lennie? Miért tesz az ellen aki nem tett semmit, meghallgatta a bajban, megértette gondjait. Mostmár csak menekülök, menekülök mindaz elöl ami létezik, menekülök létem elöl mit megrémiszt, menekülök minden elöl mi mozog s lélegzik. Nem tudom elviselni mindazt mi történt, mindazt mi elmúlt, s mindazt mi jönni fog. Félek mindentől, félek a léttől, az élettől, félek harcolni, félek azt tenni mit szántak nekem. Senki és semmi nem tud visszarántani már ebből, benne vagyok abba amibe vagyok, nem tudok kimászni mai napig kínoz ezaz érzés. Barátaim cserben hagytak, nincsen senki ki mellettem lenne, nincsen senki ki megvédene, nem számíthatok senkire csakis magamra, nem láthatom már mindazt mi egykoron szép és jó volt, nem láthatom mindazt mi egykoron boldoggá tett. Már csak a keserű kín maradt, keserű kín mi kiszívja az energiám. Szeretnék az lenni ki egykoron voltam, ki mindenen mosolyog, jó kedvre derít másokat ha rossz kedvük van, segít másoknak ha kell. De minez elmúlt, nincsen kinek, nincsen hol és nincsen miért, minden feleslegessé vált mi egykoron szép volt, minden csak egy hatalmas hazugság, minden csak egy álca mi eltakarja a valóságot. Nem vagyok erre képes, összetörtem, mindenem odalett nem tudom elviselni ezt többé, már csak kivánnék ha tehetném, hogy tünjek el innen hol jelenleg vagyok, s más emberként más emberekkel elöről kezdeni.. lehet, hogy az sem lenne szebb, de egy kis időre ismét boldog lehetnék.. Senki sose nem mond nekem semmit, mindenki csak a hátam mögött mer beszélni, mindenki csak hazudik nekem, mindenki csak kihasznál. Mások nem szeretnek engem, én se szeretem őket, hazugság minden, egy hatalmas hazugság, mögöttem senki nincsen ki megvédjen, magamra vagyok utalva. Mindig mindenki mögött áll valaki.. Mögöttem senki, egyedül vagyok egy sötét, fekete, hideg szobában, senki sem hallja ha kiáltok, mindenki csak mással törődik, mindig csak akkor voltam jó, ha nincsen más, mindig csak akkor kellettem ha már nem tudott mit mondani, mindig csak második voltam.. Sose lehettem első kivel sokat törődnek s nem csak akkor ha baj van, sose lehetek már az aki egykoron voltam, elszállt a mosoly mi egykoron arcomon virított, elszállt minden életerőm mi egykoron volt..

Here you sit on your high-backed chair
Wonder how the view is from there
I wouldn't know 'cause I like to sit
Upon the floor, yeah upon the floor
If you like we could play a game
Let's pretend that we are the same
But you will have to look much closer
Than you do, closer than you do

And I'm far too tired to stay here anymore
And I don't care what you think anyway
'Cause I think you were wrong about me
Yeah what if you were, what if you were

And what if I'm a snowstorm burning
What if I'm a world unturning
What if I'm an ocean, far too shallow, much too deep
What if I'm the kindest demon
Something you may not believe in
What if I'm a siren singing gentlemen to sleep

I know you've got it figured out
Tell me what I am all about
And I just might learn a thing or two
Hundred about you, maybe about you
I'm the end of your telescope
I don't change just to suit your vision
'Cause I am bound by a fraying rope
Around my hands, tied around my hands

And you close your eyes when I say I'm breaking free
And put your hands over both your ears
Because you cannot stand to believe I'm not
The perfect girl you thought
Well what have I got to lose

And what if I'm a weeping willow
Laughing tears upon my pillow
What if I'm a socialite who wants to be alone
What if I'm a toothless leopard
What if I'm a sheepless shepherd
What if I'm an angel without wings to take me home

You don't know me
Never will, never will
I'm outside your picture frame
And the glass is breaking now
You can't see me
Never will, never will
If you're never gonna see

What if I'm a crowded desert
Too much pain with little pleasure
What if I'm the nicest place you never want to go
What if I don't know who I am
Will that keep us both from trying
To find out and when you have
Be sure to let me know

What if I'm a snowstorm burning
What if I'm a world unturning
What if I'm an ocean, far too shallow, much too deep
What if I'm the kindest demon
Something you may not believe in
What if I'm a siren singing gentlemen to sleep
Sleep...
Sleep...