Az ember azthinné, hogy vannak igaz barátai akikben teljes mértékben megbízhat.. De közbe hatalmasat téved, nem nagyon lehet megbízni bárkiben, szökőévente megtalál valaki egyet akiben teljes mértékben megbízhat.. Olyan szörnyű ez látni, hallani, tapasztalni, hogy az ember milyen kétszínű tud lenni csakhogy elérje saját önző céljait, gusztustalan visszataszító.
Eme történetem most egy barátságról szól ami mostanra már a tengermélyén valahol messze-messze úszkál. Megismerték egymást, nagyon jól szótértettek bármikor számíthattak a másikra, de ennek végül ára is volt.. Az egyiküknek nagyobb lett az ismertsége, ezt a másik kihasználta és végül már csak erre kellett, hogy megismerjen embereket és nem arra, hogy barátok legyenek. Kihasználta és megpróbálta elvenni tőle mindazt ami van és volt az egyén. Miután az illető kiderítette, hogy mi is a helyzet, egy világ összeomlott benne, hogy megbízott benne és nem csak benne hanem másokban is és mégis mindannyian átverték és nem is merték a szemébe mondani, hanem hátamögött történt mindez és mindezek után még jópofiztak neki, s úgy tettek mintha semmi sem történt volna, közbe igenis hatalmas dolog történt. Nem is értem, hogy ezek az emberek mit szólnának, hogyha velük is megtennék ugyanezt.. Talán nem is érdekelné őket? Talán érdekelné és bosszút állnának? Mire fel állnának bosszút? Azt kapják vissza amit ők adtak, nem többet, nem kevesebbet. Ez a szín tiszta igazság, ilyenek mások.. hát nem undorító, hogy mire nem képes az ember?! Megdöbbentő mik vannak, szörnyű mindezt átélni és még azoknak is hazudtak akiket elvettek az illetőtől.. Erre nem tudok már mit mondani.. Bizz abban kit igaznak hiszel s melletted áll minden bajban, légy okos ilyentéren, ne félj tőlük, csak ésszel tégy dolgokat, meggondolandóan. Nem szép dolog mindez igen, de mégis van ilyen a földön..
( Sztorin kivül, megfulladhattok mind akik ilyet tesztek kb ez a véleményem. ;) )
