Az ember valójában csak addig küzd, addig érdekli valami/valaki ameddig azt a valamit/valakit el nem éri, miután mindez sikeres volt utána már keres új célokat és szinte semmibe veszi mindazt amiért egykor küzdött. Az emberi felfogás olykor érthetetlen tud lenni. De mégis van ilyen, ezuttal történetem ott kezdődik, hogy van egy kislány aki éveken át érdeklődött egy fiú iránt, de soe tudott közel férkőzni hozzá. Mindig csak l
este ablakából mit csinál mivelott lakott az utcába és elégsűrűn volt kint az utcába, de a lány nem mert kimenni, mert valójában félt közeledni és úgy gondolta, hogy egy ilyen fiú mint ő akit kiszemelt magának, biztos nem barátkozna egy olyan kis zárkózot kislánnyal amilyen ő. Ez edig mind szép és jó, ám később egy nap mikor betöltötte a 17. élet évét egy kész nővé érett szinte, meglátta a fiú és odament ismerkedni vele. Megismerkedtek, teltek-múltak a hónapok és egyre többet voltak együtt, szinte mindenhová együtt mentek. Valóra vált a leány álma miről éveken át álmodozott. Fiú is boldog volt, mert végre talált olyan embert akivel mindenben szótért és mindezt elmondta a lánynak. Végül a végén együttvoltak pár hónapig de a lány egyre jobban hanyagolta a fiút amitől a fiú mély depresszióba esett, mert attól függetlenül, hogy mindenben szótért vele ugyan olyan ember mint a többi. Lány elérte a célját és innentől nem tudta élvezni a dolgot, megismerte a fiút, megkapta mindazt amire vágyott, de ő olyan fajta ember aki ha eléri célját új célokat tűz ki maga elé, a fiú pedig ragaszkodó típus. Az emberiség kiszámíthatatlan, sose tudni ki milyen valójában, mert egyből nem tudja mindegyik arcát megmutatni időkérdése mindez. Szörnyű milyen tud lenni az ember, rossz érzés mikor megismerjük azt aki a hátunk mögött annyira akart minket és mikor megkap semmivé válik mind az a szeretet, mind az a románc mi egykoron volt. De sajnos ez ellen az ember nem tud mit tenni. Ez is az élethez tartozik, hol szerencséje van egy embernek hol pórul jár.Kiszámíthatatlan mindez.
Azthiszem én ismét ebbe a csapdába estem.. Úgyérzem... Az élet már csak ilyen ki szerencsés, kinek félre sikerülnek dolgok.
