We are all nothing in this world.

Az emberi hülyeség határtalan, én kezdem unni szerepemet a világban. Unalmas.. unalmas és elszomorító, hogy az esetek 90%ában csak akkor vagyok jó hogyha kell valami vagy nincsen más akkor jó vagyok ; "Ha nincsen ló, jó a szamár" hát ez a közmondás nekem kicsit fáj.

Úgy érzem hátat fordítok a világnak mi körülöttem zajlik.Néha kedvem támad csakúgy eltünni a világból megszünni egy időre érdekelne kinek hiányoznék, kit érdekelne egyáltalán, hogy én most egy időre nem vagyok itthagytam mindenkit csak egy szó nélkül. Ki az ki kitartana mellettem s ki az ki hátatfordítana nekem mert megmertem ezt tenni és most nincsen kit szekáljon ha nincsen más..
Vannak jó pillanatok az életemben, de mind csak egy pillanat ami ahogy jön el is múlik.
Bűn tudatom van egy buta tettem miatt mai napig szorítja a szivem a dolog, hülye voltam.. az is csak egy pillanat volt, hosszabb pillanat volt mintmanapság a többi, de szép pillanat volt, tetszett minden, de jött egy villámcsapás s tönkre tett mindent.
Egy álom tört összebennem, mit visszacsinálni nem tudok, feladtam életem nincsen álmom, csak keringek a nagyvilágban, s bár nem mutatom ki valódi érzései mégis legbelül fáj, rossz érzés kering bennem. Az ember hibáiból tanul igen, de az én hibáim visszacsinálhatatlanok és ez a gond... Ez a legrosszabb érzés mind között.

S ha egyszer szónélkül eltűnök hátat fordítok mindenkinek, nem azért lesz mert antiszociális vagyok és mert utálok mindenkit... Hanem azért mert unom az emberi gondolkodást, olyan abnormális részemről és nem akarok szamár lenni ebben a nagyvilágban mertha nincsen ló, jó a szamár, hát köszönöm ebből nem kérek..
Majd eljön még a pillanat mikor még ez a szamár se lesz...

Mes - Elárulnak szemeim.

Kinézek, szürke tájakat látok,
Magamba tekintek, gonosszá válok,
Én sem járok sokkal jobban,
Mint te barátom, ki benn állsz a sorban.
Én a kesztyűt, hidd el, felveszem,
Amit kell, azt biztos megteszem.
A belső értékeket előtérbe helyezem,
És ha azt mondják vesztettem, a ’májkomat’ leteszem.
Nézek magamra, egy hús-vér ember,
Aki bátor, most szólni nem mer,
Penge szorul nyakamhoz, elnyomja a hangomat,
Pedig most béke van, senki sem oltogat.
Depresszív állapot mi okozza a gondokat,
Nagyon rossz a helyzet, mégis mindenki bólogat.
Csatár vagyok, nem hagyom ki a gólokat.
Nem bírom tovább, de várják tőlem a legjobbat.
Bohóc vagyok,könnyem mossa sminkemet,
Kinek súlya kezén, mégis könnyen integet,
Szomorú az arca, de te boldognak láthatod,
Talán nincs is, ami elűzi a bánatod.
Csak várhatod a megváltást a jövőben,
Majd láthatod a gyerekeid szemében,
Kiktől óvtad őket, ők meg azokká váltak.
Neked ők a legszebbek és azok is maradnak.

Refrén:
Egy emlék tőlem vagy inkább rólam,
Mi történt, nem kell, hogy mondjam.
Nem kell, mert elárulnak szemeim,
Tudod jól, őszinték a szavaim.

Egy emlék tőlem vagy inkább rólam,
Mi történt, nem kell, hogy mondjam.
Nem kell, mert elárulnak szemeim,
Tudod jól, őszinték a szavaim.


Miközben énem egy darabját,kishúgom karomban tartom,
Kis arcát puszilom, szeretettel szorítom,
Elgondolkozok azon,jóváteszek mindent,majd ezen dolgozom,
És más lesz minden.Talán tévedek
És ugyanúgy holtak hajnalára ébredek.
De nem! Azt majd biztos nem hagyom,
S egy váratlan alkonyon átváltozom,
Bárányból farkas, hogy megvédjem a családom,
Ki tudja, mit elítélek, azt majd jónak látom.
És egyszerű mosollyal vágom el a torkom,
Ha nem bírom majd tovább, és azt mondom, feladom.
De nem! Az meg biztos nem én lennék,
Ha agyam is akarná, kezeim nem engednék,
Hogy életem, mit szerettem, saját magam elvegyem
Nem tehetem!Neved hűen kell őriznem.
De nem mondtam soha, hogy túlélem,
Remélem, nem várod el tőlem,
Hogy ezt a világot megértsem,
Mert nem értem és soha nem is fogom.
Lehet, képes vagyok rá, csak nem is akarom.

Refrén.

Egy ember törödése nagyon jól esett mikor szarul éreztem magam, eléggé meglepett a dolog de mégis ő volt az egyetlen akkor ki látta és megkérdezte, hogy mi bajom. ilyenkor köszönöm, hogybár közénk csapott egy villám mégis néha törődik velem ♥ Nem tudom mik az őszinte érzéseiirántam de pont akkor pont az ő kedvessége jól esett, így hát köszönöm neki. :) És ezért is szeretem mai napig.. nem azért mert helyes nem is azért mindenki szereti, hanem azért mert ő nekem egy valaki ♥ ki mindig megkérdezte mi gondom ha bajvan mindig tudta mikor van bajom és mindig megpróbált segíteni és ezt a szeretetet mit érzek nem tudja senki felül múlni ♥ :')

De most vár engem álomvilág ahol már nincsen semmi keresni valom.. de mégis hív, hogy új álmokat keressek s ismét olyan boldog legyek mint egykoron voltam..

No matter what, no matter when.
I will accept U.
Even when you"re heartbroken and crying.
Even if i have to go against the world.
I will protect U..

E világon mit mi élünk, már elég sűrű a fiú lány barátság.. De mai napig vannak barátságból történő szerelmek, mi több ez is elég gyakori. Mégis miért mondják, hogy szerelmi kapcsolat után a 2 személy között nincsen barátság.. ?! Hát kinél mi.. ha a 2 személy nem igazán szerette egymást akkor végülis jobb, hogy barátok maradnak minthogy járjanak, jó kipróbálták, egy próbát talán megért.Másik eset ha csak az egyik fél szerette igazán a másikat, de a másik mindig csak egy barátot fog benne látni. Meg találkozunk olyan esettel is, hogy közbe vágnak s mindennek vége lesz, ez mind míly szomorú de sajnos megesik a dolog.. De rátérek a lényegre, szóval most egy fiú lány baráti kapcsolatról mesélnék hát én nektek.Eleinte csak barátok voltak, több éven át nagyon jó barátság volt köztük, megérették egymást segítettek egymásnak a bajban. Ám egy nap egyikük mégis úgyérezte, hogy ameddig ez a pár év elsuhant mellette, kialakult benne egy érzés, egy mélyebb érzés mi nem enged, egyre csak erősödik. Nap mint nap egyre jobban szorongott éjszakánként egyedül a szobájában, mert nem tudta mit tegyen. Elmondja e neki, hogy szereti, vagy inkább hagyja, mert fél, hogy tönkre ne tegye ezt a szép barátságot mi köztük van. De nappal míg együtt játszottak éskalandoztak, mintha semmi rossz érzés nem lenne benne, eltakarta valódi érzéseit, eltitkolta mindenét. Ám ez mégsem tarthat örökké, szerintem ezt ti is így gondoljátok.. Eljött a tavaszi szünet, így hát úgy gondolta hagy egy levelet neki, s elmegy egy időre, hogy végig gondolja dolgait mik benne keringtek. Mikor elolvasta levelét, könny szökött a szemébe, mert ő is ugyanígy érzett iránta, őt is ugyan ez bántotta, de ő sem tudta mindezt elmondani, félvén a reakciótól.. Így hát mindennap kijárt legkedvesebb helyeikre, de mindenap ugyan az várta.. Senki nem volt ott sose. Ám rá 1 hétre visszatért és mikor meglátták egymást mindkettőjüknek könny szökött szemükbe egymáshoz futottak, hogy átöleljék egymást, s bocsánatot kértek egymástól, mert mindkettőjüknek elkellett volna mondani érzéseiket, de mégsem tették. De most, hogy tudják mit érez a másik tudják, hogy továbbra is nagyon jó barátok maradhatnak sőt még több is..

Ne titkoljátok érzéseiteket, mondjátok hát el annak kit igazán szerettek, ne félvén a reakciótól, mert ha igazbarát s igazán szeret felfogja érzéseid és ha ugyanígy érez viszonozni tudja mindezt.

Lépnék tovább az életen mi egykor elmúlt,
De mégsem enged, mert visszahúz.
Mindig elöttem áll valaki ki emlékeztet reád,
De sose tudtam igazán elmondani,
Hogy szeretlek egy életen át.

Ezen a földön.. sokan úgy gondolják, hogy nem fontosak az embereknek, lehet, hogy puszta önsajnálatból lehet, hogy tényleg így érzi, hogy senki se áll mellette. De mégis talán ez mégsem így van, sose tudja az ember, hogy ki áll a háta mögött s ki vigyáz rá. Mindenkinek van egy védőszentje ki mindig vigyáz rá akár tudja, akár nem. Előfordulhat, hogy nem veszi észre, hogy valójában rengetegen állnak mellette, rengetegen szeretik, sokan törődnek vele, de ő ezt nem veszio észre. Nos de ennyit a bevezetőmről, kezdődjék hát történetem;

Ezúttal egy ifjú fiúról írok, ki úgyérezte sose voltak barátai, mert akikkel barátkozott csak akkor mentek odahozzá ha kellett valami, hát igen ez teljesen jogos, ha emelett így érzi az ember, hogy nincsenek barátai. De mégis hátterében állt egy lány aki bármit megtetett volna csakhogy ne érezze magát egyedül, de soha nem sikerült neki, mert mire észrevette, hogy a fiú rosszul érzi magát, már túlkéső volt, a fiú visszahúzodott, zárkozott lett. Így mindig csak a háttérben cselekedett, ha már a fiú soha nem vette észre. A fiú egyre zárkozottabb lett, egyre inkább magába fordult, a lány meg látta szenvedő arckifejezését, de mégsem tehetett semmit.. De mégmielőtt azthinnétek, hogy csak 1 oka volt ennek az egésznek, hát nagyon tévedtek. Nos hát akkor kitérek a részletekre, hogy valójában mi is az oka ennek ; Családi háttere se valami fenomenálikus, mert úgynézki szülei elválnak, nagyszülei egyáltalán nincsenek az utolsó is tavaly hunyt el. Barátai sincsenek , senki sem áll mellette, legalábbis ő ezt így gondolja, hogy senki sem állmellette, pedig állna ha észre venné. De ő ezt mind nemveszi észre. A lány megtovábbra is rosszul érzi magát emiatt, mert rossz látni, hogy szenved. Ám egy nap eszébe jutott egy ötlet, hogy tudná felhívni magára a figyelmet, sütött sütit másnap odament s megkínálta. A fiú nem értette, hogy őt megkínálja?! Még soha senki nem tett ilyet, meglepődve nézett, de mosolyogva vette el a sütit. A lány ezekután leült vele szembe, beszélgetett vele, kikérdezte mindenről, megértete gondjait. Fió meg csak csodálkozva nézett, mert nem is tudta, hogy ez a lány végig segíteni akart és mint kiderült nem csak ő volt az egyetlen, hanem mégtöbben is voltak, csak ők hamar feladták a küzdelmet abban, hogy segítsenek neki. De ez a lány nemadta fel, szembe állt a széllel és küzdött, nem hagyta, hogy sodorja az áradat. Nem engedett addig míg sikerrel nem járt, és végül sikerrel járt a sok küzdelem ellenére.

Így én azt tudom mondani nektek, mindig segítsetek annak kit szerettek és kin látjátok, hogy szenved, ne hagyjátok, hogy eltaszítson szálljatok vele szembe küzdjetek, hogy lássa tényleg ér valakinek valamit ebben a világban.

Úgy gondolom az ember a saját hibáiból tanul, az meg már megint más, hogy nem fogja fel. Az életben én is elég sok hibát elkövettem, elöről kezdeném, ha tehetném, de nem tehetem.. El kell fogadnom az életet azzal a sok hibával ami történt, bár van ami puszta véletlen volt, van aminek így kellett történnie. Vannak dolgok amik még akkor is ilyenek lennének ha én megtehetném, hogy újra játszom az életem. De nem, nem tehetem meg, hogy újra játszom életem, így megmaradnak azok az emlékek amiket eddig életemben történtek, bár elég kevés van mégis soknak tűnik .. De az ember élete nem lehet tökéletes .. megesik az ilyesmi, attól lesz tökéletes az élet ahogy van. Sorsunk nagy részét mi alakítjuk. Szerintem véletlenek nincsenek, mégha úgyis érezzük, hogy vannak, hát ti mit mondtok erről? Mert szerintem véletlen eggyáltalán nincsen. Nem vagyok isten hívő, de mindenkinek az élete előre meg van írva. Az már más történet ha elmegy az ember egy jóshoz, jósól neki valamit, de nem jön össze a dolog, nem minden esetben azért van mert, megváltoztatta valaki a jövőt tett ellene, hogy ne az történjen, hanem van mikor azért történik meg más, mert a jós nem is jós volt hanem csak ál jós. Ezen a világon még ez is előfordul ..

De bármennyire is szeretnék újra kezdeni azt mit elrontottam mégsem tehetem meg, pedig milyen szép is lenne.

Esös éjszakákon el fog a rossz hangulat,
nem enged mosolyogni semmi,
így hát ülök egy száll magam és elgondolkodok mint mindig.
Az élet ilyen prónák elé állított,
mik eddig történtek.
Elenne már nem tudok tenni semmit,
így hát meg marad minden.
Nem vagyok boldog attól mik megtörténtek,
de mégis érzem legbelül, hogy boldog vagyok
mert van ki megvéd és mellettem áll.

Így hát elfogadom az életem azzal a múlttal ami van, bármennyire is rosszul esik, nem tehetek elle mást már, így hát meg marad nekem a jövő, remélvén, hogy több jót és szebbet tartogat mind ezek után, min keresztűl mentem. Tegyétek hát ezt ti is gondoljátok át miken mentetek keresztűl, tanuljatok hibáitokból s teremtsetek szebb jövőt ! ^_^

Ezen a földön voltak angyalok, ezek az angyalok azért lettek megteremtve, hogy védelmezzék az emberiséget. 7 angyal született erre a földre, 3 lány és 4 fiú, de persze nem voltak testvérek, véletlen szerűen lettek kiválasztva, azokból kik előző életükben jóságos emberek voltak.Nos, de ezek az angyalok azért születtek eme földre, hogy védelmezzék az emberiséget a rossztól, közben elvegyültek a normális hétköznapi emberek között is. Az emberek hittek bennük, ám egy nap mikor az emberek kezdték elfeledni őket, mert nem történt semmi az életben, ennek a 7 angyalnak nem volt ereje mikor legerősebb ellenségükkel kellett megküz- deniük, elbuktak... mert az emberek elvesztették hitüket, az angyalok oly sokáig védelmezték a földet, hogy az emberek megfeledkeztek róluk, mert nem vették észre, hogy semmi rossz nem történik az életükben. Így az an- gyalok a harc folyamán elpusztultak a világ felett pedig eluralkodott a káosz. Ki teremtette a 7 angyalt kik ezen a földön valaha éltek, megtanulta, hogy az emberiség, soha többet nem kaphat semmit, mert nem becsüli meg...

Így én is azt mondom hát nektek, becsüld meg azt ki jóságos hozzád, ne feledd tetteit, miket érted tett és viszonozd kedvességét, mivel boldoggá tett.